vizslafotozas

Nem csörög, nem fémből van.
De ott van rajta, amikor megérkezik.

Ez a páncél nem harcra való.
Ez védekezés.
Rossz élmények ellen.
Erőltetett mosolyok, kellemetlen helyzetek, ítélkező tekintetek ellen.

A legtöbben hoznak magukkal valamit.
Egy régi fotózás emlékét.
Egy mondatot, amit egyszer túl hangosan mondtak nekik.
Egy érzést, hogy nem jók úgy, ahogy vannak.

Mi ezt látjuk.
És nem kérjük, hogy vegyék le.

Csak teret adunk.
Türelemmel. Figyelemmel. Nyitottsággal.

És valahogy…
A páncél lassan leoldódik.
Van, aki már az első email után fellélegzik.
Van, akinek három perc kell a stúdióban.
Van, akinek csak egy emberi pillanat kell és hirtelen elengedi a feszültséget.

Főleg a férfiaknál látványos.
Ők nem szoktak fotózástól ellágyulni.
De amikor érzik, hogy itt nincs színjáték –
csak ők maguk, a kutya, meg egy nyugodt tér –
akkor leteszik.

És onnantól már minden könnyebb.
Emberségesebb. Valódibb.
És persze: sokkal jobb képek is születnek.

Nem erőltetünk semmit.
Csak figyelünk, időt adunk.
A páncél úgyis lepereg, ha itt az ideje.
És akkor meglátszik az, amiért érdemes volt várni.

A bizalom nem ott kezdődik, hogy tetszik a weboldal.
Nem is ott, hogy szép képeket látsz.
Hanem ott, hogy megérzed: van-e mögötte valódi ember.

Aki nem tűnik el, ha baj van.
Aki nem bújik sablonok mögé.
Aki nem csak vállalkozik – hanem jelen van. Vállal. Végig.

Nem tökéletes.
De elérhető.
Nem ígér csodát.
De válaszol. Akkor is, ha nem kényelmes.

Én ebben hiszek.
Hogy a fotózás nem egy termék.
Hanem kapcsolat.

És ahhoz az kell, hogy valóban ott legyek.
Nem csak egy „csapat” nevében.
Nem egy logó mögött.
Hanem én.

Van, aki ezt érzi.
És van, akinek ez számít.
Nekik szól ez a sor. Nekik tartom nyitva az ajtót.

Először minden rendben volt.
Kedvesek voltak. Gyorsak. Profi a kommunikáció.
Aztán jött egy apró gond. Egy kérdés. Egy bizonytalanság.
És eltűntek.

Nem jött válasz.
Nem lehetett elérni őket.
Ami addig kapcsolatnak tűnt, hirtelen csak ügyfélkezelés lett.
Vagy még az se.

Ismerős?

Az a fajta tehetetlenség, amikor tudod: nekik már nem számítasz.
Mert nem fizetsz újra. Mert nem vagy látványos.
Mert csak egy vagy a sok közül.

És akkor érted meg, hogy nem volt valódi kapcsolat.
Csak látszat. Marketing. Ügyfélélménynek csomagolt távolság.

Mi nem így dolgozunk.

Nem tűnünk el, ha valami nem tökéletes.
Nem lépünk hátra, ha kérdésed van.
Nem csak akkor vagy fontos, amikor épp fizetsz.

Mert mi vagyunk ott.
Nem egy rendszer. Nem egy csapat. Nem egy elérhetetlenségbe burkolózó vállalkozás.
Hanem két ember. Aki figyel. Aki vállal. Aki ott marad.

Mert amit adunk, az nem termék.
Hanem kapcsolat.

Nem csak a kutyátokra.
Nem csak arra, ki hány éves, vagy mit szeret.
Hanem arra, kik vagytok ti. Együtt.

Sokszor jöttök úgy, hogy már a levelekből is érződik az óvatosság.
És ez teljesen rendben van.
A legtöbben távolságot tartanak, mert valamikor csalódtak.
Mert valaki türelmetlen volt. Mert mű volt az egész.
Mert csak képeket akart, nem történetet. Nem emléket.

Nálunk másképp van.

A legtöbben már a weboldal után érzik.
Van, aki egy emailnél. Van, aki telefonban.
És ha még akkor sem – hát a fotózás első perceiben.
Olyan, mintha hirtelen fellélegeznének.

Főleg a férfiak.
Ők gyakran nem annyira lelkesen jönnek.
De amikor látják, hogy itt nincs nyomás, nincs pózparancs, nincs elvárás –
akkor egyszer csak ott vannak.
Jelen. Önmaguk. És jól érzik magukat.

Mi nem játszunk szerepeket.
Nem kérjük, hogy más légy, mint aki vagy.

Mi tényleg kapcsolódni akarunk.
Mert csak ebből lesz valami igazán jó.
És ami jó: az szép is. De nem a megszokott értelemben.

Hanem olyan szépség, amit érezni lehet. Nem csak nézni.

Egy útmutató azoknak, akik tudják, hogy a párjuk nem rajong az ötletért – de mégis szeretnék, hogy eljöjjön.

Sokszor keresnek meg minket úgy, hogy a levelek végén ott van egy félmondat:
„Csak azt nem tudom, hogyan mondjam el otthon…”
Hogy miért fontos ez nekem.
Hogy miért nem csak egy „fotózás” ez.
Hogy miért nem arról szól, hogy legyen pár posztolható kép.

Hanem valami egészen másról.

Mert nehéz megfogalmazni azt, amit az ember maga sem tud pontosan.
Azt, hogy szeretne valamit megőrizni.
Azt, hogy a kutya, a párja, a közös történetük – most van. És nem biztos, hogy mindig lesz idő újra megélni, újra elmondani, újra lefotózni.

De amikor valaki próbál erről beszélni, könnyű félrecsúszni.
Sok férfi úgy érzi, ez egy „kötelező kör”, amit túl kell élni.
Egy olyan program, ahol „majd biztos beállítanak”, „csináljunk már gyorsan pár képet”, „jó lesz ez neked” típusú mondatok hangzanak el.
És senki nem magyarázza el nekik, hogy ez nem ilyen.

Szóval most megpróbálunk segíteni.
Olyan szavakat adni, amit talán könnyebb kimondani.
Vagy amit csak el lehet küldeni annak, akit szeretnél, hogy ott legyen veled.

---

„Segítenél nekem valamiben?”

Tudom, hogy nem te találtad ki ezt a fotózást.
És azt is sejtem, hogy nem feltétlenül ez a program, amitől feldobódsz.
De nekem most ez fontos.
Nem a képek miatt. Hanem miattunk.
Azért, mert szeretném megőrizni azt, amik most vagyunk.
Nem tökéletesen. Nem beállítva. Csak őszintén.
Hogy egyszer majd visszanézhessük, hogy így voltunk együtt. Így szerettük egymást. Így volt velünk a kutyánk.

Nem kell mást csinálnod, mint jönni.
Nem kell szerepet játszanod.
Nem kell „jó arcot vágni”.
Csak lenni. Ott lenni. Velem. Velünk.

És ha azt mondod: „oké, legyen” –
az nekem sokkal többet jelent majd, mint egy fénykép.

---

És ha téged inkább a racionális dolgok győznek meg – hadd mondjak néhányat:

• Nem lesz hosszú. Nem egy fél napos szenvedés.
• Nem kell feszengeni. Nem kell semmilyen „szerepet” játszani.
• A kutyád sem kell, hogy tökéletesen viselkedjen. Nálunk az a normális, ha nem teszi.
• Nem nyálas. Nem giccses. Nem szívecskés lufis.
• Nem azért készül, hogy mindenki lássa – hanem hogy mi emlékezhessünk.
• Nem baj, ha nem élvezed az első percétől – mi így dolgozunk: úgy, hogy akkor is jó érzés maradjon, ha valaki zárkózottabb, csendesebb, vagy épp teljesen másra számított.

És még valami:
Tényleg sok férfi érkezik hozzánk úgy, hogy „nem szereti a fotózást”.
Aztán sokan úgy mennek el, hogy nem csak túlélték – de még nevetni is volt kedvük közben.

---

Ha ezt most olvasod, és magadra ismersz – talán csak ennyit szeretnél mondani:
„Ez most nekem fontos. És nem akarom nélküled.”
Mi pedig azon leszünk, hogy ez az élmény ne csak egy fotózás legyen.
Hanem valami, amihez jó lesz visszanézni – fejben is, képekben is.

Ajándék fotókönyv egy májusi fotózás mellé – a születésnapom apropóján

Szülinapom van.

A képek, amiket évekkel ezelőtt készítettem, ma már egészen másként hatnak.
Tudom, mekkora kincs egy-egy megőrzött pillanat —
és szeretném, ha ebből te is kapnál valamit.

Valami olyat, amit meg lehet fogni. Átlapozni. Elrakni.
És egyszer újra elővenni, amikor kell egy pillanatnyi emlék.

Ezért készítettem most először egy különleges lehetőséget:
📸 Egy szülinapi utalvány májusi fotózásra,
amelyhez ajándékba adok egy kézzel összeállított fotókönyvet.
Olyan igazit.

💛 Ez a lehetőség nyitva áll mindenkinek, aki:
– még nem járt nálam, de régóta nézegeti
– idén végre szeretné nem csak megélni, hanem megőrizni a kapcsolatot a kutyájával
– már bejelentkezett májusra, és most úgy dönt, hogy előre rendezi a fotózás teljes összegét
– ajándékba szánná valakinek, akinek örömöt szerezne.

Most van itt az ideje. Ha szeretnéd, hogy ez az élmény ne csak fájlban, hanem kézben is megmaradjon.

Ha ajándékba szánod, akkor utalványt is ki tudunk állítani, amit ingyenesen postázunk.

Itt tudod megvásárolni a fotózást:
https://shop.vizslafotozas.hu/products/course/ajandek-fotokonyv-egy-majusi-fotozas-melle

Nem szeretem azokat az esküvőket, ahol csak a látszat boldogság és a felesleges fényűzés dominál. Ahol a felszínesség elfedi a valódi szeretetet és meghittséget. Ezek a nagy, iparszerűen megrendezett esküvők engem lehangolnak, és őszintén szólva, ezekre az eseményekre nem vagyok a legjobb választás.

Én azokat az esküvőket szeretem, amelyek igazán meghitt hangulatúak. Hiszek abban, hogy egy esküvő nem az asztaldíszekről vagy a drága ruhákról szól, hanem arról, hogy két ember összeköti az életét egy szeretettel teli, őszinte ünnep keretében. Olyan esküvők ezek, ahol a szeretet nem vész el a látványosságok mögött.

Fontos számomra, hogy az esküvői fotózások során a pár átélhesse a napot a lehető legkevesebb stresszel. Olyan emberekkel dolgozom szívesen, akiknek fontos a személyes kapcsolat és akik értékelik, ha a fotós nem csak képeket készít, hanem részt vesz a nap szervezésében is. Mivel kevés esküvőt vállalok, így lehetőségem van arra, hogy minden párra maximálisan odafigyeljek, és mélyebb kapcsolatot alakítsak ki velük.

Másodfotósom, Tamás és én jól kiegészítjük egymást. Ő dokumentarista stílusban dolgozik, amely lehetővé teszi, hogy a történéseket befolyásolás nélkül rögzítse. Én pedig szeretem, ha a fotózás során rendezhetem a jeleneteket és segíthetek a párnak az esküvői napjuk megszervezésében és átlátásában. Mindketten azt szeretnénk, ha az esküvő tényleg az életetek napja lenne, nem csak a képeken, hanem valóságban is.

Ha egy kutya is része a családotoknak, annak csak örülök, mert szívesebben vállalok olyan esküvőket, ahol a négylábú kedvenc is jelen van. Ez még inkább megerősíti azokat az értékeket, amelyek számomra fontosak egy esküvőn: szeretet, meghittség, és a valódi boldogság.

Ha egy ilyen fajta, érzelemdús és meghitt esküvőt szeretnél, ahol a valódi szeretet kapja a főszerepet, én szívesen állok rendelkezésedre.

Várom, hogy megosszam veletek azt a különleges napot, ahol a tényleg fontos dolgok kerülnek előtérbe.
– Péter

#Szikra#Füge#séta#mobiloskép

11 éve indult útjára a Vizslafotózás név, ami egy személyes történetből, két szeretett vizslánk fotózásából nőtte ki magát. Akkoriban még csak hobbiprojektként tekintettem rá, nem sejtve, hogy idővel komoly branddé, ismert márkanévvé fog válni. Ez a név azóta is velünk van, bár sokak számára elsőre még mindig meglepetést okoz, és gyakran kapom meg a kérdést: “De hol a vizsla?”

Valóban, a név bizonyos zavarokat okozhat, különösen azoknak, akik most találkoznak vele először. Sokan nem értik, hogy a Vizslafotózás már nem csupán a vizsláka fotózásáról, vagy kutyafotózásról szól, hanem szélesebb spektrumot ölel fel, beleértve esküvői és egyéb különleges projekteket is. Ennek ellenére a név megmaradt, mert a minőséget és az emberséget szeretném, hogy ezzel azonosítsák.

A kutyafotózás nagyon komplex feladat, gyors reakciót és felkészültséget igényel, igazi kihívás, de éppen ezért szeretem. Ez az izgalom és a kihívás teszi számomra különlegessé. Amikor nincsenek kutyák a képben (és képen), a fotózások egyszerűbbé, tervezhetőbbé válnak, csak speciális esetekben vállalok ilyen megbízásokat.

Például Bárány Anna esetében egy igazán különleges kihívást vállaltam el: 50. születésnapjának megörökítését tervezte meg 8 barátnőjével. Az inspiráció egy Vanity Fair poszterből jött, és pontosan olyan eredményt értünk el, amilyet elképzelt. “Amikor elképzeltem, pont ilyenre gondoltam,” mondta Anna, és hozzátette: “Tökéletes lett. “

A Vizslafotózás már nem csak egy fotózásról szól, hanem arról, hogy valódi élményt nyújtson mindazoknak, akik részesei. Bár a név továbbra is összezavarhat néhány embert, a célom, hogy megmutassam: sokkal többet kínálunk, mint amit a cím sugall. Aki ismer minket, tudja, hogy változatos projekteket vállalunk, és minden alkalmat egyedülálló módon közelítünk meg, legyen szó kutyáról vagy emberről.

– Péter

mobiloskép

Amikor fotózás oktatásról van szó, egy csoportos tanfolyam sosem tudja ugyanazt a figyelmet és személyre szabott tapasztalatot nyújtani, mint egy egyéni mentorprogram. Éppen ezért a tanítási módszerem középpontjában te állsz: ahol tartasz, milyen preferenciáid vannak, és milyen múltbeli tapasztalataidra építhetünk.

Minden egyes tanítványomat egyedileg kezelem, figyelembe véve az egyéni felkészültségüket és megértésüket. Nem egy előre megírt tanterv szerint haladunk, hanem folyamatosan alkalmazkodom a te tempódhoz, és olyan kihívásokat állítok eléd, amelyek megfelelnek a jelenlegi képességeidnek.

Nem számít, ha most kezded a fotózást és még nincs saját géped, vagy ha már évek óta fotózol. Minden tudásszinten tudok neked újat mutatni, és segítek abban, hogy tovább fejlődhess. Az egyéni mentorprogramom célja, hogy maximálisan ki tudj használni minden alkalmat, és valódi, személyre szabott útmutatást kapj a fejlődéshez.

Ha igazán személyre szabott, figyelmes és érzékeny oktatásra vágysz, ahol tényleg számítasz, válassz az egyéni mentorprogramomat. Együtt fedezzük fel a fotózás világát, ahol minden egyes lépést a te egyéni utadhoz igazítunk.
– Péter

Amikor a célok és lehetőségek megvalósításáról van szó, én mindig hosszú távra tervezek. Nem égetem fel a lehetőségeimet a rövid távú sikerek oltárán. Hiszem, hogy az életnek egészében kell jónak lennie, nem csak egy-egy rövid időszaknak.

Ez a hozzáállás különösen fontos a tanítás terén is. Célom, hogy mélyreható, tartós változást érjünk el a mentoráltakkal, nem csupán ideiglenes hatásokat, amik gyorsan elillannak. A fenntarthatóság minden döntésem középpontjában áll, legyen szó oktatásról, fotózásról vagy bármilyen más tevékenységről.

Mindig alaposan megvizsgálom, hogy egy adott tevékenység fenntartható-e hosszú távon, milyen költségekkel és következményekkel jár annak fenntartása. Figyelembe veszem azokat az elemeket is, amik elsőre talán jelentéktelennek tűnhetnek, de hosszú távon problémákat okozhatnak.

A fotózás terén is ez a szemlélet vezérel. Nem arról van szó, hogy egyszer jól sikerüljön egy fotósorozat, hanem hogy akár századik, ezredik alkalommal is élvezetes és kihívásokkal teli maradjon. Már több mint tíz éve foglalkozom családi fotózással, és még mindig új örömöket és kihívásokat találok benne.

A mentoráltjaimnak is ezt a tisztánlátást igyekszem átadni: segítek nekik abban, hogy jobban lássák és értsék meg, milyen tevékenységek azok, amelyek hosszú távon is fenntarthatóak és kielégítőek számukra. Az a célom, hogy ne csak jó fotósok váljanak belőlük, hanem hogy olyan szakemberek legyenek, akik hosszú távon is szenvedéllyel és örömmel végezhetik a munkájukat.
– Péter

Az időjárás is kegyes volt hozzánk.

Szeretettel meghívunk minden fotózás iránt érdeklődőt egy különleges, kis csoportos (3 fős!), egész napos világítás workshopra, amelyet május 1-jén rendezünk. Ez a workshop kiváló lehetőséget kínál arra, hogy betekintést nyerj a stúdió világításának művészetébe, kifejezetten kutyafotózáson leresztül.

A fotózásaimat nem a tökéletesség, hanem a flow, az áramlás vezérli. Hiszek abban, hogy a legjobb képek akkor születnek, amikor hagyjuk az embereket és az állatokat, hogy őszintén kifejezhessék magukat, adhassák önmagukat.

A fotóimban egyfajta nyersesség, valóság érződik, ami abból fakad, hogy nem a mesterséges tökéletességre törekszem. Inkább támogatom az érzelmek szabad áramlását, legyen szó emberekről vagy kutyákról. Elengedem a tökéletességre törekvés kötöttségeit, és nem zavar, ha valami nem tökéletesen áll – legyen az egy hajtincs vagy egy póz.

Nem állítom le a fotózást csak azért, mert valami apróság nem tökéletes. Épp ellenkezőleg, kihasználom azokat a pillanatokat, amikor a valódi érzelmek előbukkannak. Ezekből az érzelmekből dolgozom, ezeket komponálom össze egy képpé. A látvány így követi a történéseket, ami által a képeim egy sajátos, jó érzést közvetítenek.

Ebben a megközelítésben van valami varázslatos. Megmutatja, hogy a fotózás sokkal több, mint egy technikai folyamat, egy érzelmi utazás is, amely során felfedezhetjük és megörökíthetjük az élet spontán pillanatait. Ha te is részese szeretnél lenni egy ilyen fajta élménynek, ahol a fotózás szabadságot és valódiságot jelent, szeretettel várunk, hogy együtt fedezhessük fel a fotózásaink varázsát.
– Péter

Sokan csak akkor jövünk rá, milyen összetett egy folyamat, amikor magunk is részt veszünk benne. A fotós tanítványok gyakran döbbennek rá, hogy mennyi mindent kell figyelembe venniük, és hogy ez milyen bonyolult – mindez pedig kívülről nézve olyan egyszerűnek tűnik.

A fotózás elemei önmagukban talán nem tűnnek túlságosan komplexnek, de amikor ezeket egyidejűleg, egyetlen összehangolt folyamatban kell kezelni, akkor válik igazán kihívássá. Kutyafotózásnál például nem csak az állatra kell koncentrálni, hanem a gazdikra, önmagunkra, az alkotási folyamatra, a fényekre is, és mindezt szinkronban kell tartani.

Mentorprogramom keretében a tanítványok nem csak elméletben ismerkednek meg a fotózás összetettségével, hanem gyakorlati tapasztalatokat is szereznek. Valódi emberekkel dolgozunk együtt, így a tanítványok közvetlenül élhetik át a fotózás minden aspektusát. Segítségemmel, lépésről lépésre haladva megismerhetik, hogyan épül fel egy sikeres fotózás, hogyan kezelhetik a kihívásokat, és hogyan hozhatják ki a legtöbbet minden helyzetből.

A mentoráltak így nem egyedül szembesülnek a fotózás összetettségével, hanem támogatott környezetben, ahol végigkísérem őket a tanulási folyamat során. Ez nem csak biztonságot ad számukra, hanem lehetővé teszi, hogy mélyebben megértsék és jobban értékeljék a fotózás művészetét.

Ha te is szeretnéd megismerni a fotózás ezen összetett, de izgalmas világát, csatlakozz hozzánk, és tapasztald meg magad, milyen gazdag és kihívásokkal teli lehet egy fotós munkája.
– Péter

#mobiloswerk#mentorprogram#gyakorlat

Hogyan épül ki az önbizalom a mentoráltak körében? A válasz egyszerű: valódi tapasztalatokon keresztül.

A gyakorlati tapasztalat elengedhetetlen a fotográfiai készségek és az önbizalom fejlesztésében. A tanulóink valódi helyzetekben, igazi emberekkel dolgoznak, nem mesterségesen megteremtett körülmények között. Ezáltal nem csak technikai tudásra tesznek szert, hanem megtanulják, hogyan kezeljenek váratlan helyzeteket, hogyan kommunikáljanak a modellekkel és hogyan oldják meg a felmerülő problémákat.

Példának okáért vegyük Kriszta esetét, aki mentoráltunkként ma három különböző családot fotózott, nagyon különböző gyerekekkel. Kriszta, aki a program kezdetén még bizonytalan volt, mára teljes mértékben magabiztosan és nyugodtan vezeti a fotózásokat. Ez a magabiztosság nem csupán a technikai ismeretek bővüléséből fakad, hanem abból a valódi megértésből is, hogy hogyan kell emberi kapcsolatokat ápolni és vezetni egy fotózást.

Nem elég tudni, hogy mit kell tenni; meg is kell érteni, hogyan alkalmazzuk a tudást valós helyzetekben. A programunk célja, hogy a résztvevők nem csak mint fotósok, hanem mint emberek is növekedjenek, fejlődjenek.

Ha te is szeretnél részt venni egy ilyen átfogó és gyakorlatias képzésben, ahol valódi tapasztalatokat szerezhetsz, és ahol a valódi önbizalom kiépítése a cél, jelentkezz mentorprogramunkba. Fedezd fel a fotózás művészetét, és építsd fel önbizalmadat valós körülmények között!
– Péter

(A gyerekek is nagyon örültek ma Fügének és Szikrának.  )

Gyakran hallunk a kedvtelésből tartott állatok védelméről, de sajnos a haszonállatok szenvedése kevésbé kerül reflektorfénybe. Pedig itt még nagyobb mértékben jelen van az állatkínzás, csak éppen kevésbé van szem előtt, és az érzelmi kötődés is gyakran hiányzik.

De mi az állam felelőssége ebben a helyzetben? Hogyan kezeljük azokat az eseteket, amikor az állatkínzás látható jelei nincsenek közvetlenül az emberek szeme előtt? Fontos a bejelentések szerepe, viszont a hatóságok munkáját nehezíthetik azok az alaptalan vagy személyes viszályokból fakadó jelzések.

A hatósági intézkedések gyakran korlátozottak, hiszen sok esetben, még ha be is bizonyosodik az állatkínzás, a kobzás nem lehetséges, mert egyszerűen nincs hova helyezni az állatokat. Ilyenkor a legtöbb, amit tehetünk, hogy a birtokon belül próbálják javítani az állatok helyzetét.

Fontos kérdés, hogy milyen felelősséggel dönt valaki állat vállalása előtt, és milyen tájékozódásra van (lenne) szükség. A hatóságoknak nem csak szankcionálniuk, hanem oktatniuk és tájékoztatniuk is kell az embereket. Pusztán büntetések kiszabásával nem változik meg a helyzet.

Ezekről a témákról beszélgettem Dr. Pálfi Tímea igazgatás-járványügyi szakállatorvossal, aki a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztályának osztályvezetője. Megtudtuk, milyen kihívásokkal kell nap mint nap szembenézniük a hatósági állatorvosoknak, és milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a jelenlegi rendszer javítására.

Ha kíváncsi vagy a teljes beszélgetésre és további betekintést szeretnél kapni az állatvédelem aktuális kérdéseibe, hallgasd meg legújabb podcast adásomat, amely az emberibb állatvédelemre fókuszál. A párbeszéd megnyitása és a társadalmi tudatosság növelése kulcsfontosságú lépések az állatvédelem területén.

– Péter

Sokan gondolják úgy, hogy a fotózás csupán a tökéletes képek elkészítéséről szól. Azonban nagy különbség van aközött, amikor valaki jó fotózást ígér, és amikor csak jó fotókat. A jó fotózás magában foglalja a jó képek elkészítését is, de ez csak egy része a teljes élménynek.

Egy igazán jó fotózás során nem csupán arra törekszünk, hogy technikailag tökéletes képek szülessenek. Sokkal fontosabb, hogy a fotózás folyamata minden résztvevő számára kellemes és emlékezetes legyen. Ez azt jelenti, hogy a résztvevők személyiségét tiszteletben tartjuk, nem kényszerítjük őket semmire, és mindenki jól érzi magát a kamera előtt.

A jó fotózás egy komplex esemény, ahol a résztvevők biztonságban érzik magukat, ahol meg mernek nyílni és önmaguk lehetnek. Ennek eléréséhez odafigyelünk arra, hogy a környezet és a körülmények is támogassák a nyitottságot és a bizalmat. Nem túlzott bájolgással vagy felületes bánásmóddal, hanem őszinte emberi figyelemmel és tisztelettel közelítünk mindenkihez.

Egy jó fotózás nem csupán arról szól, hogy technikailag tökéletes képek szülessenek, hanem hogy valódi értéket és pozitív élményeket nyújtson minden résztvevő számára. Ezért van az, hogy bár egyesek csupán a jó fotók ígéretével állnak elő, én különös hangsúlyt fektetek arra, hogy a fotózás élménye is maradandó legyen. Tökéletes fotózás tehát nemcsak tökéletes fotókat jelent, hanem egy olyan élményt, ahol mindenki értékesnek és megbecsülve érzi magát.
– Péter

A fejlődés sosem egyszerű. Gyakran szembesülünk a kérdéssel, hogy mennyire szabad hibáznunk és mennyire vállalhatjuk fel ezeket a hibákat. Vajon rejtegetnünk kell őket, vagy lehetünk őszinték magunkkal és másokkal? Társadalmilag gyakran úgy vagyunk kondicionálva, hogy a hibázás egyfajta kudarc, egy tragédia, ami elől el kell bújni.

De vajon helyes ez a hozzáállás? A hibázás valójában elengedhetetlen része a tanulásnak és a fejlődésnek. A kérdés tehát nem az, hogy hibázunk-e, hanem hogy hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket.

Amikor visszajelzést kérünk, fontos megfontolni, hogy kitől és milyen célból tesszük ezt. A visszajelzés nem mindig könnyű feladat, sem adni, sem fogadni. Gyakran előfordul, hogy a kedveskedéssel próbáljuk elsimítani a dolgokat, de ez nem segít valódi fejlődésben. Fontos, hogy olyan visszajelzést kérjünk és adjunk, ami valóban építő és hasznos.

A visszajelzések gyakran bizonytalanságot okoznak, és lelkileg fel kell készülni rájuk. Hogyan lehet a visszajelzést objektívvé tenni? Milyen fájdalmas szembenézni a hibáinkkal, de milyen fontos is ez! Az ember a hibákból erősödik, és ezáltal javulhatnak a szolgáltatásaink is. Ehhez azonban stabil önértékelésre van szükség, hogy ne csússzunk el, és tudjuk, hogyan kezeljük a kapott kritikát.

Mindezekről beszélgettem Kiss Annával, klinikai szakpszichológussal és pszichoterapeutával. Érintettük azt a gondolatotot is, mennyire értékes lehet egy jó terápiás kapcsolat, és hogyan segíthet a belső hang, a belső pszichológus fejlesztése abban, hogy ne függjünk folyamatosan külső segítségtől.

Ha érdekel bővebben, hogy milyen gondolatokat osztottunk meg a témában, hallgasd meg a beszélgetésünket a PhotoMind podcast legújabb adásában. Itt megtalálhatod azokat az eszközöket és perspektívákat, amelyek segíthetnek abban, hogy jobban megértsd és kezeld a fejlődéshez szükséges kihívásokat.
– Péter

Gyakran hajlamosak vagyunk túlságosan is ragaszkodni azokhoz az elméletekhez és szabályokhoz, amelyeket a művészeti képzésekben vagy kézikönyvekben megtanulunk. Ezek az irányelvek jó alapokat adhatnak, de veszélyesek is lehetnek, ha túlzottan korlátok közé szorítják a kreativitást – különösen a fotózás területén.

Ezek a szabályok sokszor úgy lettek kialakítva, hogy azok is képesek legyenek elfogadható képeket készíteni, akiknek talán nincs kifejezett érzékük a vizuális alkotáshoz. Az ilyen típusú szabályokkal könnyebbé válik a fotózás technikai oldala, de egyben veszélyt is rejt, mivel könnyen megölik az alkotói szabadságot és az egyéni kifejezés lehetőségét.

Sokan azt hiszik, hogy csak az ilyen előírások betartásával lehet jó képet készíteni. Azt gondolják, ha nem követik ezeket a normákat, akkor hibáznak, és a munkájuk kevesebb lesz. Ez a hozzáállás teljesen elbizonytalaníthat, és eltéríthet az alkotás igazi ösvényéről.

Azonban én itt vagyok, hogy segítsek neked visszatalálni az alkotás, az egyedi stílusod útjára. Megmutatom, hogy melyik szabályt hogyan lehet áthágni, hogyan lehet azokat az alkotás szolgálatába állítani, nem pedig azt, hogy korlátokat szabjanak. Megtanítalak arra, hogyan nyerheted vissza az önbizalmadat és hogyan találhatod meg a saját hangodat, amely valóban kifejezi a látásmódodat.

Nem az a fontos, hogy tökéletesen ismerd az összes elméleti szabályt, mert az önmagában még nem garantálja a jó képek készítését. Sőt, ezek az elméletek akadályozhatnak abban, hogy valódi, érzelmekkel teli műveket hozz létre.

Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, hogy megtaláld a saját utadat a fotózásban, és szeretnél szabadulni az elméleti kötöttségektől, keress meg. Segítek felfedezni, hogyan lehet valódi alkotóvá válni, túl a szabályokon és elméleteken.
– Péter

Mindenki másképp talál rá arra a munkára, amely igazán boldoggá teszi. Van, aki szeret hajnalban kelni és állatokkal lenni, míg másokat a kreatív ipar vagy a tudományos kutatások vonzanak. A lényeg, hogy soha nem késő felismerni és követni azt az utat, ami valóban hozzánk illik.

Az én személyes történetem is arról szól, hogy bár eredetileg IT-s programozóként kezdtem, ahol sikereket értem el és értékes tapasztalatokat szereztem, idővel rájöttem, hogy a fotózás és az alkotás az, ami igazán kitölti a lelkemet. Az elmúlt években pedig egyre inkább a tudásom és tapasztalataim megosztása, a tanítás vált a szenvedélyemmé, amelyet tanári diplomámmal még hatékonyabban tudok gyakorolni.

Ne hagyd, hogy azok az elképzelések korlátozzanak, amelyeket fiatalon, kevesebb élettapasztalattal kitaláltál magadnak, vagy amelyeket mások szántak neked. Az élet változások sorozata, és ahogy idősödsz, úgy ismerheted meg jobban önmagad, így találhatod meg azt a tevékenységet, amely valóban boldoggá tesz.

Ne csak a pénzügyi szempontokat vedd figyelembe, amikor karrierutat választasz. Fontos, hogy anyagilag is megállj a saját lábadon, de a legfőbb motivációnak mindig az kellene legyen, hogy mennyire érzed jónak, kielégítőnek azt, amit csinálsz. A munka, amit szeretsz, energiával tölt fel, és hosszú távon sokkal több elégedettséget nyújt, mint bármilyen anyagi juttatás.

Engedd, hogy a szenvedélyeid és az érdeklődésed vezessenek. Fedezd fel a különböző lehetőségeket, próbálj ki új dolgokat, és találd meg azt a tevékenységet, amelyben valóban otthon érzed magad. Ez az út nem mindig könnyű, de minden lépés, amit a saját utadon teszel, közelebb visz a valódi önmagadhoz és a boldogság érzéséhez.
– Péter

 A fotót Juhai Szabina készített az Alkotói Fotográfia Műhely képzésemen. 

Ahhoz, hogy valóban jó fotós és alkotó váljon belőled, nem elegendő csak a felszíni, látszatra épülő megoldásokkal foglalkozni. A fotózás mélyebb megértése, a technikai trükkökön túlmutató tudás elsajátítása nélkülözhetetlen. Ne elégedj meg az ideiglenes megoldásokkal, amelyek csak rövid távon tűnnek hatékonynak.

A valódi fejlődéshez szükséges, hogy magaddal is foglalkozz: ismerd fel saját érzéseidet, gondolataidat és reakcióidat különböző helyzetekben. A hosszú távú fejlődés érdekében tisztában kell lenned saját belső motivációiddal, céljaiddal és korlátaiddal. A személyiségünk, érzékenységünk és érzelmünk is részét képezze munkánknak, mert ezek teszik igazán egyedivé és különlegessé a képeinket.

A mentorprogramom nem egy szokványos képzés. Ez egy komplex és exkluzív egyéni képzés, amely teljes mértékben a résztvevő személyes igényeihez és céljaihoz igazodik. Az oktatás során nincs előre megírt tanmenet, minden egyes lépés az előzőre épül, így biztosítva a folyamatos fejlődést. A program online konzultációkat, gyakorlati alkalmakat és valódi tapasztalatszerzést kínál, ahol nem profi modellekkel, hanem valódi emberekkel dolgozunk, így készülve fel arra, hogy a valóságban is megálld a helyedet.

A mentorprogramban csak rád koncentrálok: a te fejlődésed a legfontosabb, és semmi nem vonja el a figyelmet erről. Ez a fajta személyre szabott oktatás lehetővé teszi, hogy valóban a saját utadat járva fejlődhess, megtalálva a saját hangodat és stílusodat a fotózásban.

Ha komolyan gondolod a fotózást és szeretnél mélyebben elmerülni ennek az izgalmas alkotás világában, vedd fel velem a kapcsolatot. Kezdjünk el együtt dolgozni azon, hogy a felületes megoldásokon túlmenően, valódi, mélyreható fejlődést érhess el.
– Péter

A filmek és a közösségi média gyakran egy idealizált, tökéletesített valóságot mutatnak be, ahol minden pillanat izgalmas és minden történés érdekes. De ne hagyjuk, hogy ez a félrevezető kép becsapjon minket. A valóságban nem csupán a csillogó, emlékezetes pillanatok sorozata az életünk, hanem a mélypontok, a kihívások és a holtidők is hozzátartoznak a mindennapjainkhoz.

Fontos, hogy tudatosítsuk magunkban: az élet valójában sokkal több, mint amit a filmekben vagy az Instagram feedünkön látunk. Vannak mélypontok, vannak unalmasnak tűnő holtidők, amikor úgy tűnhet, hogy semmi érdekes nem történik. De ezek a pillanatok ugyanolyan fontos részét képezik az életünknek, mint azok a nagyobb események.

Ezek a mélypontok és “unalmas” időszakok lehetőséget kínálnak arra, hogy megpihenjünk, hogy önvizsgálatot tartsunk, és hogy megerősödjünk a következő kihívások előtt. Ezek azok a pillanatok, amikor valóban megismerhetjük önmagunkat, amikor felfedezhetjük, mi az, ami igazán fontos számunkra, és amikor megtanulhatjuk, hogyan álljunk fel újra, ha elesünk.

Ne tévesszen meg a folyamatos csillogás illúziója. Az élet teljes képe magában foglalja azokat a kevésbé fényes pillanatokat is, amelyek végül hozzájárulnak ahhoz, hogy kik vagyunk. Ezek a mélypontok és holtidők adnak teret a növekedésnek, a változásnak, és lehetőséget arra, hogy mélyebb értelmet és elégedettséget találjunk az életben.

Az igazi kérdés az, hogy hajlandó vagy-e elfogadni az élet minden aspektusát, beleértve a kihívásokat és az unalmat is? Készen állsz-e arra, hogy a teljes képet lásd, és nem csak az összevágott, színes jeleneteket?

Az élet valódi szépsége nem a folyamatos akcióban vagy a látszólag tökéletes pillanatokban rejlik, hanem abban, hogy képesek vagyunk megbirkózni a mélypontokkal, és megtalálni a boldogságot még a legunalmasabbnak tűnő időszakokban is. Az élet sokkal gazdagabb és érdekesebb, mint bármelyik film vagy social media poszt – de csak akkor, ha hajlandóak vagyunk elfogadni és értékelni minden egyes részét.
– Péter

A törekvés a tökéletességre olyan út, amely gyakran több kárt okoz, mint hasznot. Az igazság az, hogy hibáink és tökéletlenségeink tesznek minket egyedivé, emberivé. Az a gondolat, hogy elérhetnénk valamilyen abszolút tökéletességet, csupán illúzió, egy elérhetetlen álom, amely sokszor csak elbizonytalanít és elégedetlenné tesz minket.

Nem kell tökéletesnek lennünk ahhoz, hogy értékesnek érezzük magunkat vagy hogy megérdemeljünk valamit. Amikor folyamatosan önmagunk méricskélésébe és összehasonlítgatásába esünk, csapdába esünk; korlátozó hiedelmek fogságába, amelyek akadályozzák a boldogságunkat és személyes fejlődésünket.

Az a törekvés, hogy betöltsük a hiányosságainkat elismeréssel és dícsérettel, csak további nyomást helyez ránk. Meg kell értenünk, hogy a boldogság és elégedettség nem attól függ, hogy tökéletesek vagyunk-e. Valójában, a tökéletességre való törekvés végeláthatatlan út, ahol a valódi elégedettség sosem lesz elérhető.

Nem várom el másoktól, hogy tökéletesek legyenek, és nem tekintem problémának a hibázást. Sokkal fontosabb, hogy próbálkozzunk, hogy tanuljunk a kihívásokból, és hogy folyamatosan fejlődjünk. Mindenki számára ismerős az érzés, amikor bizonytalanságokkal küzdünk – ez természetes része az emberi létezésnek.

Éppen ezért, hagyjuk abba a folyamatos önmagunk méricskélését. Ismerjük fel hibáink előnyeit, a tanulási lehetőségeket, amelyeket kínálnak, és fogadjuk el önmagunkat olyannak, amilyenek vagyunk. A fejlődés és a boldogság kulcsa nem a tökéletesség elérése, hanem az önmagunk iránti elfogadásban és a folyamatos tanulásban rejlik.
– Péter

 A fotót Juhai Szabina készített az Alkotói Fotográfia Műhely képzésemen

A nemrégiben lezajlott intenzív fotós mentorprogramom egyik legmeghatározóbb pillanata, amikor Dinával beszélgettem a tanfolyam vége felé. Ami igazán megérintett, az az őszinte vallomása volt: “megváltozott a jövőképem”. Mindössze néhány hét alatt Dina nem csupán technikai tudást szerzett, hanem újraértelmezte azt, hogy mit is jelent számára a fotózás, és hogyan látja saját jövőjét ebben a szakmában.

Dina úgy érezte, hogy bár rövid idő telt el, az egész jövőképe alapjaiban változott meg. Az intenzív tanulási folyamat során megtapasztalta, hogy milyen új lehetőségek tárulnak fel előtte, hogyan válik pozitívabbá, magabiztosabbá és boldogabbá a fotózás által. A program kezdetén még kétséges volt számára, hogy a fotózás valaha is a főállása lehet-e, mostanra azonban ez már egyértelműen reális és természetes célként fogalmazódik meg számára.

Ez a változás nem csupán a technikai készségek elsajátításának eredménye, hanem annak a mélyreható átalakulásnak köszönhető, amit a mentorprogram során átélt. A folyamat segített abban, hogy Dina felismerje saját képességeit, megtalálja a szenvedélyét a fotózás iránt, és megértse, hogy a sikerhez vezető út saját magában rejlik.

Csodálatos érzés volt számomra is közösen átélni ezt a változást, és látni, hogy a mentorprogram valóban képes pozitív változást hozni a résztvevők életében. Ha te is szeretnél hasonló eredményeket elérni, ha úgy érzed, elakadtál a fotózásban, vagy ha egyszerűen csak szeretnéd a következő szintre emelni a tudásodat és a karrieredet, légy bátor, és oszd meg velem a történeted. Mondd el, hol tartasz most a fotózásban és mi a célod. Hagyd, hogy segítsünk megváltoztatni a jövőképedet, és tudd meg, milyen csodálatos változásokra vagy képes, amikor a szenvedélyed vezérli a lépéseidet.
-Péter

Introvertáltként a fotóssá válás útja különleges kihívásokkal teli. Sokan úgy érzik, hogy visszahúzódó természetük miatt nehezebben tudnak fejlődni, hiszen kevésbé vágyják mások társaságát, és nem szeretnének a figyelem középpontjában állni. Azonban szeretném megmutatni, hogy introvertáltság nem akadály, sőt, előny lehet a fotózás világában.

Én magam is introvertált vagyok, és pontosan tudom, milyen nehézségekkel kell szembenéznie azoknak, akik hasonlóan érzékenyek és visszahúzódóak. Tisztában vagyok azzal, hogy a legtöbb képzés a magabiztos, társaságkedvelő típusokra van szabva, és hogy az introvertáltak gyakran háttérbe szorulnak, magukra maradva a fejlődés útján.

De itt vagyok én, hogy megmutassam: más módon is lehet. Hiszek az egyéni képzés erejében, ahol mindenki számára biztosított a figyelem és az egyedi igényekhez igazodó támogatás. Az egyéni képzés során nincs elkalandozás, nincs háttérbe szorulás – csakis te vagy, a céljaid, a nehézségeid és a fejlődésed útja.

Az én mentorprogramom olyan tér, ahol megértést és támogatást találsz. Itt nem kell attól félned, hogy nem értik meg az érzéseidet vagy hogy a problémáid egyedül maradnak. Én itt vagyok, hogy figyeljek rád, átérezzem, amit átélsz, és segítsek megtalálni a neked való fejlődési utat.

Ha introvertáltságod miatt eddig úgy érezted, hogy hátrányban vagy a fotózás világában, szeretném, ha tudnád: van hely számodra is. Van mód arra, hogy a saját tempódban, a saját utadon haladj, miközben kiaknázod azokat az egyedi képességeidet, amelyek az introvertált személyiségből fakadnak.

Ha készen állsz a változásra és szeretnél egy olyan úton elindulni, ahol támogatva és megértve érezheted magad, írj nekem. Oszd meg velem a nehézségeidet és a céljaidat, és kezdjünk el együtt dolgozni a fotózási álmaid megvalósításán.
– Péter

Néha olyan mélyen belemerülünk a mindennapjainkba, hogy nem vesszük észre: mennyi lehetőség áll rendelkezésünkre az életünk megváltoztatására. Elszaladnak mellettünk az alkalmak, mert talán nem is keressük őket, vagy csak egyszerűen nem vagyunk rájuk nyitottak.

“A mi lett volna ha” kérdéseivel tölteni az időnket kevésbé produktív. Sokkal fontosabb, hogy észrevegyük és megéljük a jelenlegi lehetőségeinket, amelyek valódi hatással vannak a jövőnkre. Az elhalogatás könnyű út, de ritkán vezet valahová. A cselekvés, a megfontolt lépések, az, ami valóban előre visz.

A félelmek gyakran megakadályoznak minket abban, hogy teljes mértékben kihasználjuk ezeket a lehetőségeket. Félelmeink torzíthatják ítélőképességünket, túlméretezhetik a kockázatokat, és lebéníthatnak minket. Néha úgy érezzük, mintha kívülről táplálták volna belénk a félelmeket, és ezek a belénk nevelt gondolatok visszahúznak minket a kísérletezéstől, az újdonságoktól.

Azonban a változáshoz vezető út nem a félelmeink elkerülésével, hanem azokkal való szembenézéssel kezdődik. Nehéz megszabadulni ezektől a béklyóktól, a megkötött gondolkodástól, de nem lehetetlen. Ahhoz, hogy észrevegyük és ki tudjuk használni a körülöttünk lévő lehetőségeket, szabadítani kell a gondolkodásunkat, és nyitottnak kell lennünk az újra.

Ebben szeretnék segíteni: perspektívát mutatni neked. Hogy láthassuk a lehetőségeket, még akkor is, ha rejtve vannak, és hogy bátran lépjünk feléjük. Az élet tele van lehetőségekkel, csak meg kell tanulnunk észrevenni őket, és ki kell tudnunk használni őket. Hagyd, hogy segítsek neked meglátni ezeket az utakat, és bátorítsalak a változás, a fejlődés felé.
– Péter

Sokan úgy gondolják, hogy az élet egy verseny, ahol mások legyőzése a fő cél. Azonban én más megközelítést választottam: nem másokat szeretnék megelőzni vagy legyőzni, hanem magamért csinálom – hogy teljesebb legyen az életem.

Ebben a szellemben gondolkozok.
Csináld magadért! Figyelj magadra, ne mások legyőzésére törekedj, ne másokhoz akarj hasonlítani vagy másokat követni vakon. Az élet sokkal inkább arról szól, hogy megtaláld önmagad, hogy kiteljesedj és megvalósítsd a saját céljaidat, álmaidat.

A valódi siker nem abban rejlik, hogy jobbak vagyunk másoknál, hanem abban, hogy a legjobbak leszünk önmagunk számára. Hogy minden nap egy kicsit jobban teljesítünk, mint előző nap, hogy folyamatosan fejlődünk és tanulunk – nem azért, hogy mások előtt dicsekedhessünk, hanem mert ez teszi teljesebbé az életünket.

Az élet sokkal teljesebb és gazdagabb lehet, amikor megtanuljuk értékelni önmagunkat, amikor saját utunkat járjuk. Egyedülállóak vagyunk, és minden egyes embernek megvan a saját, egyedi útja, amelyen járnia kell.

A legfontosabb “ellenfél” saját magad vagy. A fejlődésed, a boldogságod, a szenvedélyed követése – ezek azok a célok, amik igazán számítanak. Légy hű önmagadhoz, és tedd azt, ami téged boldoggá tesz, nem azt, amit mások elvárnak tőled. Az élet túl rövid ahhoz, hogy mások árnyékában éljünk.
– Péter

A kutyák világában nincs helye a hazugságnak. Egy kutya nem tudja előadni, hogy jól érzi magát, ha valójában nem így van. Az emberek esetében egy “mosolyogj” vagy “csíííz” felszólítás elegendő lehet egy kép kedvéért, de egy kutya esetében ez egyszerűen nem működik. A kutyák őszintesége teszi a fotózásukat különlegesen igazivá.

Számomra, aki imád kutyákat fotózni, a legfontosabb, hogy minden résztvevő – legyen az állat vagy ember – jól érezze magát a fotózáson. Ez egy alapvető elv, amit minden esetben követünk. Nem próbálom mesterségesen előidézni a mosolyokat, nem kérek senkit, sem embert, sem állatot, hogy játszon el valamit a kamera kedvéért.

A kutyák fotózása kihívást jelent, nem lehet kamuzni. Ez azonban egyben az egyik legnagyobb erőssége is: a képeken valódi érzelmek, valódi kapcsolatok láthatóak. Ez adja a kutyafotózás varázsát, és ezért olyan különleges minden egyes felvétel.

Ugyanezt a hozzáállást alkalmazom az emberek fotózásánál is. Célom, hogy valódi érzelmeket, igazi pillanatokat örökítsek meg, nem pedig mesterségesen előidézett mosolyokat. Hiszem, hogy a fotózás során a legfontosabb, hogy a résztvevők maguk is élvezzék az élményt, és hogy a végeredmény őszintén tükrözze ezt az élményt.

A kutyák nem hazudnak, és én hiszek abban, hogy a fotózásnak sem kellene hazudnia. A valódi érzelmek, az őszinte pillanatok megörökítése az, ami igazán értéket ad a képeknek. Ez az az út, amit választottam, és amit minden fotózásomon igyekszem követni. Ha te is hiteles, valódi emlékeket szeretnél megőrizni, akkor várunk szerettel.
– Péter