“Először is engedjétek meg, hogy megköszönjük a fotózás minden percét.

Némi aggodalommal érkeztünk hozzátok, ám az érkezés után pár perccel mi már úgy éreztük magunkat, mintha hosszú kihagyás után a barátainkkal ott folytatnánk a beszélgetést ahol korábban abbahagytuk.
Köszönjük a mérhetetlen türelmeteket, segítőkészségeteket és tanácsaitokat! Az, ahogy Murphyt kezeltétek megnyugtató volt mind a kettőnk számára.

Mint tudjátok a mi kapcsolatunk Murphyvel nem indult egyszerűen. A tőletek kapott képeken látva a mérhetetlenül szép és makacs labradorunkat, a szívem leírhatatlan boldogsággal telik meg.

Bármilyen eleven, szófogadatlan, ő a mi szemünk fénye és azt hiszem ez a képeken is megmutatkozik. Rég nevettünk ennyit saját magunkon mint nálatok a fotózáson, köszönjük hogy fesztelen és felszabadító légkörrel fogadtatok minket.

Évek óta terveztem, hogy egyszer elmegyünk hozzátok egy fotózásra. Nem hiszem, hogy meglep titeket, ha azt mondom boldog vagyok, hogy elmentünk. Valahol azt kívánom, bár előbb letettem volna minden félelmemet, hogy mit fog az én tornádó kutyám művelni veletek/nálatok.

Mi lelkesen kacagtunk veletek indulás előtt, hogy szerintünk nem fáradt le a négylábú. Csatolom azt az csillogó mosolyt melyet egész szombaton a kanapén mutatott nekünk. (ps: aznap már nem kellett sétálnunk vele)

Nem nagyon köszönök, mert azt hiszem még találkozni fogunk veletek. 

Hálásan köszönjük mind a fotózást, mind a képeket!

Szép estét kívánunk
Murphy, Krisztián és Adri”