Daniella története a Vizslafotózás mentorprogrammal éppen erről szól.

Teljes kezdőként indult, egy iPhone-nal a zsebében és egy nagy álommal a szívében. Őszinte elhivatottsággal és a fotózás iránti szenvedéllyel kelt életre egy személyes utazást, amely nem csak a képek világába vezette, hanem önismereti és személyes fejlődési útra is.

Következzen Daniella lenyűgöző útja és tapasztalatai, amelyek bizonyítják, hogy sosem késő új irányt venni és a szenvedélyünk nyomán haladni.

“A Vizslafotózás mentorprogramját idén (2023) augusztusban kezdtem el. Amikor megfogalmazódott bennem, hogy szeretnék megtanulni fotózni, egyértelmű volt számomra, hogy egy új alkotási forma mellett pénzkereseti lehetőséget is látok benne.

A Vizslafotózást már régóta követtem a közösségi médiában és egy olyan kedves kapcsolódási pont is volt közöttünk, hogy örökbefogadott kiskutyánkba Péter képein keresztül szerettünk bele. Ezáltal a mentorprogram lehetőségéről is tudtam – és arról is olvastam, hogy teljesen kezdők is jelentkezhetnek.

Én márpedig teljesen kezdő voltam, egy iPhone-nal a zsebemben, tükörreflexes fényképezőgépet korábban még a kezemben sem fogtam.

A közös munka során rengeteget tanultam. Nemcsak a technikai dolgokat, hanem látásmódokat, új szemléletet, nem kevés önismeretet és önreflexiót, mert ha hiszitek, ha nem, a fotózás sokkal több, mint kattintgatás…

A mentorprogram elején kitűztünk számomra egy akkor még szinte elérhetetlennek tűnő célt, de Péter úgy vezetett végig ezen az úton, hogy mindig eszembe juttatta, miért dolgozunk. Ez segített a fontos döntéseket meghozni, elengedni azt, amihez felesleges ragaszkodni és rávilágítani arra, min kell még igazán dolgozni mind a mentorprogram alatt, mind a jövőben.

A program végéhez érve/közeledve egészen elképesztő, hogy elrepült ez a pár hét, hiszen sokkal többnek tűnt az intenzív tanulási folyamatnak köszönhetően. Hatalmas tudásanyagot kaptam, amihez bármikor vissza fogok tudni nyúlni, ha úgy érzem, szükségem lesz rá.

Péteren és Andin kívül még sok új embert, fotósokat és kutya-gazdi párosokat ismerhettem meg, ami külön öröm volt számomra. Ami pedig talán a legnagyobb eredmény számomra: eljutottam arra a szintre, hogy bátran vállalok fotózást, hiszen bízni tudok magamban, a munkámban és abban, hogy élményt tudok adni a fotózásaimmal (a szép fotókon, örök emlékeken felül).

A mentorprogramot őszintén ajánlom mindenkinek, aki most indulna el a fotózás útján vagy úgy érzi elakadt, esetleg a régi hobbiját fejlesztené egy egészen új szintre! “